Skip to content
Cím: 1183 Budapest, Üllői út 452. Térképen Tel: (1) 290-2417 ZilaGO rendelés

A farsangi fánk története

Együnk sokat farsang alkalmából! Hogy miért? A hagyomány szerint minél többet eszünk farsangkor, annál több lesz a termés. Ezen kívül a böjti időszak előtt hagyjuk meg magunknak azt a kényelmet, hogy egy kicsit f(al)ánkok legyünk.

Régebben a tél vége az élelemből való kifogyást is jelentette, így praktikus oka is van annak, hogy ilyenkor szokás tartani a böjtöt. A böjt hamvazószerdán kezdődik, az előtte lévő pár napban a karnevál és a nagy lakomák tették könnyebbé az utána következő soványabb időszakot. Nem véletlen a torkos csütörtök elnevezés sem, ami ma is gyakran visszaköszön különböző vendéglátó helyeken. Torkos csütörtök alkalmából még utoljára szabad volt elfogyasztani a farsangi maradékot.

A farsang napjainkban is legismertebb és legkedveltebb étele a farsangi fánk. Ezt a finomságot sokféleképpen hívják és talán még több receptje van: erdélyi neve pánkó, a Felvidéken siskának, a palócok pampuskának nevezik. Általában könnyű tojásos tésztából készül, de sok más variációja is lehet (burgonyás, csöröge). Készíthetjük töltve vagy töltetlenül is, sósan vagy édesen. Általánosan jellemzője, hogy bő zsírban vagy olajban sül. Számos babona fonódott össze a fánk nevével. A Szerémségben például azért készítették, hogy a vihar el ne vigye a háztetőt.

Régen a farsangi időszak a párkeresés időszaka is volt. A lányok fánkot adtak annak a fiúnak, akit kiszemeltek maguknak, a fiúk pedig fánkocskának becézték kedvesüket. Ha egy pár együtt tört ketté egy fánkot, szinte biztosan közel volt az esküvőjük, ugyanis a fánk oldalán körbefutó szalag a karikagyűrű jelképének számított.

Egyes források szerint Olaszországból származik, feltételezések szerint Beatrix közvetítésével került be Mátyás király udvarára, de sok érdekes történet kapcsolódik még a fánk megjelenéséhez Európában.

Az egyik legismertebb így szól: Marie Antoinette megszökött egy udvari álarcosbálról és csatlakozott az utcán összegyűlt sokasághoz. Mindeközben megéhezett, így vásárolt egy fánkot az egyik utcai árustól, ami nagyon megízlett neki. Úgy döntött, hogy az őt kísérő lovagnak az egész kosárnyi fánkot meg kell vásárolnia. Annyira megszerette az ízét, hogy a fánkkészítőt az udvarba rendelte és felvette a konyhába. Attól kezdve a királyi lakomák részét képezte ez a finomság.

Egy másik vicces anekdota szerint Bécsből származik ez az édesség. Mikor Krapfen, a híres neves bécsi pék elhunyt, asszonya vette át a pékség vezetését. A péknére a vendégeknek reggelente rendszeresen hosszú időt kellett várniuk, ennek pedig hangot is adtak. Erre válaszként Krapfenné egy darab kenyértésztát valamelyik vendég fejéhez szeretett volna vágni… Azonban a tészta rossz irányba repült, egyenesen a sistergő olajba esett. Az illata megtetszett a vevőknek, s így a véletlennek köszönhetően megszületett az első fánk.

Frissen sül a farsangi fánk,
kívül piros, belül foszlik,
míg a vendég el nem oszlik.
S aki panasszal van bajba,
menjen a sóhivatalba !

József Attila: Étkek áradata- részlet

Scroll To Top
0

Your Cart