Skip to content
Cím: 1183 Budapest, Üllői út 452. Térképen Tel: (1) 290-2417 ZilaGO rendelés

A húsvéti finomságok szimbolikus jelentése

Sonka, főtt tojás, ízletes, friss zöldségek, finom, foszlós kalács… A húsvéti ünneplés nem lenne ugyanaz a megszokott ízek nélkül. A hagyományos húsvéti reggelit azonban nemcsak azért fogyasztjuk ilyenkor, mert ízletes: minden egyes étel szimbolikus jelentéssel bír. Blogcikkünkből most ezeket a jelentéseket ismerheted meg.

 

A húsvét keresztény eredete miatt az ünnep során asztalra kerülő ételek jelentős része is a Bibliára utal valamilyen formában. A hús a szédertálon már az ószövetségi zsidóknál is az áldozat jelképe volt, az Egyiptomból való megmenekülés történetére, az elsőszülöttek halálára emlékeztetett. A reggeli egyik legfőbb összetevője, a sonka Isten áldozati bárányára, Krisztusra utal. A húsvéti lakoma eredetileg bárányból készült, a magyarországi parasztgazdálkodásokban azonban a sonka olcsóbb és könnyebben elérhető húsétel volt, így ez vált a hagyományos húsvéti reggeli középpontjává.

A hús nem véletlenül központi eleme a lakomának. Ez nem meglepő, hiszen az ünnep neve is arra utal, hogy a negyvennapos böjt után ekkor végre ismét húst vehettek magukhoz az emberek.

A sonka mellől természetesen nem maradhat el a főtt tojás sem. Ez az étel az ünnep egyik legismertebb jelképe is egyben, mely a termékenységet és az újjászületést szimbolizálja és természetesen egyben Jézus feltámadását is. A tojás valószínűleg a termékenységet szimbolizáló nyúllal együtt a pogány tavaszünnep jelképei közül került a keresztény húsvét szimbólumai közé.

A századforduló körüli szokás szerint a szentelt tojást az asztalnál annyifelé osztották, ahányan az asztal körül ültek, és mindenkinek jutott egy kis darab. Ez a rituálé az összetartozást jelképezte. A hagyomány szerint ha később valaki eltévedtek az erdőben, csak arra kellett gondolnia, kivel osztotta meg a húsvéti tojást, és máris megtalálták a kivezető utat.

Nem lenne teljes a lakoma az ízletes húsvéti kalács nélkül. A sonkához hasonlóan a finom pékáru eredetét is a Bibliában kell keresni. Az Újszövetségből ismert utolsó vacsorán Jézus tanítványaival együtt a zsidók körében hagyományos széderestét ünnepelte, amelyet a Biblia szerint először az Egyiptomból való menekülés előestéjén tartottak meg. A szédereste központi étele a pászka, azaz a kovásztalan kenyér. Ennek megfelelője a kalács a húsvéti lakomában.

A kalácssütés szokása olyan időkből származik, amikor a böjt alatt tilos volt a tej és a tojás fogyasztása is, így amikor a tilalom véget ért, örömmel gazdagították és avatták ünnepivé ezekkel az alapanyagokkal a hétköznapi kenyeret. 

Sós és édes formája egyaránt elterjedt, a megszentelt kalácsot pedig a hagyomány szerint később is felhasználták. A morzsáival etetett tyúkok állítólag jobban tojnak, egyes területeken pedig a tűzbe dobták, hogy a túlvilágon élőknek is jusson az ünnepi lakomából.

A Zila Kávéház és Étterem húsvéti ajánlata is főként a bárány és a hagyományos húsvéti ételek körül forog. Április 14-től elérhető kínálatunkban medvehagymás, rókagombás bárányraguleves, vajban párolt, zsenge spárgával tálalt grillezett lazac, zsályás vajban sült báránycomsteak és zöldséges fehérborban konfitált báránylapocka közül válogathatsz.

Ezek mellett kipróbálhatod kétszemélyes húsvéti tálunkat, válogathatsz friss, házias pékáruink, valamint édes és sós teasüteményeink közül, sőt, bőséges hidegtálunkat is előrendelheted a https://zilahusvet.hu oldalon.

 

Scroll To Top
0

Your Cart