Cím: 1183 Budapest, Üllői út 452. Térképen Tel: (1) 290-2417 Asztalfoglalás

A tápláló gumó Amerikából – burgonya

A burgonya a kukoricához hasonlóan Amerika felfedezésekor lett ismert a világ számára, bár Peruban és Chilében már 7000 éve termesztik. Tápláló, olcsó, és bár meg kell gondolnunk, mennyit fogyasztunk belőle, egészséges is.

Európába az 1500-as években került Pizarro révén, Magyarországra az 1600-as években hozták be bajor-osztrák közvetítéssel. Végül II. József ingyen vetőgumó osztása valamint az adókedvezmény miatt terjedt el. Bár hivatalos neve a burgonya, sok elnevezése ismert még: krumpli, kolompér, pityóka, földialma, svábtök, krumpedli, grulya. A legfontosabb termesztett növény a gabonákon kívül, ennek megfelelően több ezer fajtája létezik.

Mint tudjuk, kizárólag a gumóját szabad elfogyasztani, mert a többi része: a bogyók, rügyei, fényben megzöldült héja szolanint tartalmaz, amely mérgező. Nyersen is meg lehet ugyan enni, de sokkal ízletesebb főve, levesként, sütve, püréként elkészítve, salátákban, különböző dresszingekkel, húsételekhez köretként vagy épp „töltőanyagként” péksüteményekhez, lángoshoz, pogácsához. De lehet, hogy kifelejtettünk ezt-azt, ugyanis a krumpli az egyik legsokoldalúbb eledel a világon. Tartalmaz C, A, B és K vitamint, fehérjét, folsavat, valamint keményítőt. Igen magas keményítőtartalma lehetővé teszi, hogy krumplicukrot készítsenek belőle (még egy felhasználási mód, az édesség), tovább bontva pedig alkohol lesz belőle. Egynémely sárga, narancs vagy lilahúsú burgonya (pl. az édesburgonya) olyan antioxidánsokat tartalmaz, amelyeknek jelentős szerepük van a rák kialakulásának megelőzésében.

Persze ezzel nem azt mondjuk, hogy mérték nélkül kell burgonyát enni, főleg mert a keményítő ugye a szénhidrát megfelelője, így tehát módjával kell élni vele. Hiszen szénhidrátot szinte minden élelmiszer tartalmaz, tudnunk kell, miből érdemes a napi szükségletet bevinni. De magas rosttartalma miatt könnyen emészthető (gyomorrontáskor nem véletlenül eszünk főtt burgonyát), alacsony nátriumtartalma miatt pedig kivalóan szabályozza a vérnyomást, így ajánlatos a fogyasztása azoknak, akik magas vérnyomással bajlódnak.

De aki teljesen egészséges, az meg csak azért egye, mert finom, és mert ezer meg ezer változata van ízletes, laktató étkezésre. Ki ne imádná a burgonyás lángost tejföllel, sajttal, fokhagymával? Vagy a krumplis tésztát, aminek tájegységenkénti változatait ismerjük? Ki ne hallott volna már a lepcsánkáról, amit ha egy idegentől hallunk, tudjuk, honnan jött, mert hívják tócsninak, macoknak, lapcsánkának, lepcsángnak. Pedig ugyanazt jelenti mindenütt: burgonya, liszt (néha tejföl) keveréke borssal és fokhagymával megbolondítva, zsírban vagy olajban kisütve. Egyszerű, nem? És mégis tápláló, finom, elérhető áron. Ráadásul ha nem akarunk húst hússal enni, és csak krumplink van épp otthon, csak a fantáziánk szabhat határt annak, milyen köretet készítünk belőle. Megfőzzük héjában, megsütjük tepsiben, adunk hozzá bőven petrezselymet, és megfőzzük, vagy éppen chipset készítünk belőle. Hiszen ne feledjük, az eredeti chips hajszálvékonyra szelt krumpliszirmokból készült, és ezt házilag is meg tudjuk csinálni kis kitartással, ügyességgel – na meg egy jó késsel.

A burgonya amellett, hogy tápláló, egészséges is. Ráadásul akik szeretnek főzni, krumpli segítségével mindig kipróbálhatnak egy-egy új receptet!