A tavasz első ehető gombái

Február végén, március elején megjelennek erdőinkben a tavasz első ehető gombái. Ismerd meg őket e heti blogcikkünkből!

Erdei gombákból számos ízletes fogást készíthetünk, azonban ha mi magunk szeretnénk begyűjteni őket, rendkívül fontos, hogy megfelelően azonosítani tudjuk azokat a gombákat, melyek megjelennek a tavaszi erdőkben, mezőkön, és csak azok kerüljenek az ételeinkbe, melyek garantáltan nem mérgezőek.

 

Ízletes kucsmagomba

A jellegzetes kalapjáról rendkívül könnyen felismerhető ízletes kucsmagomba a tavasz egyik első gombája. Márciustól egészen júniusig találkozhatunk vele erdőkben, erdőszéleken, füves területeken, de kertekben, trágyadombokon, de akár hipermarketek parkolóiba telepített sövények alatt is.

A kucsmagomba kellemes illatú, finom ízű gombafajta, mely nyersen ugyan gyomorrontást okoz, tisztítás és előfőzés után egészben megtöltve vagy darabokra szeletelve, megpirítva bátran fogyaszthatunk. Szárítva, és porrá őrölve megőrzi frissességét, és remek ízesítője lehet leveseknek, szószoknak.

Ha kucsmagombát szüretelünk, figyeljünk oda, hogy ne keverjük össze a vörösesbarna színű, mérgező redős papsapkagombával, valamit azt is szem előtt kell tartanunk, hogy a kucsmagomba egyes embereknél allergiás reakciót okozhat.

 

Szegfűgomba

 

A szegfűgomba a magyarországi mezők egyik legismertebb gombafajtája. Kizárólag mezőkön, legelőkön, mohás aljzatú füves helyeken találkozhatunk vele. Általában csoportokban él. Kalapja fiatalon domború, majd lapossá válik, esetleg púpos is lehet. Színe világosbarna, vagy rozsdabarna, idősebb korban tejeskávé vagy bőrszínű. Jellemző átmérője 2-4 cm. 

Forrás: https://mushroomobserver.org/observer/show_user/1864

Bár érdemes leszedni, mert rendkívül jóízű leves vagy paprikás készíthető belőle, könnyen összetéveszthető mérgező kerti susulykával vagy mezei tölcsérgombával, így felhasználás előtt mindenképpen ajánlott szakértővel megvizsgáltatni.

 

Erdőszéli csiperke

A fehér, esetenként kissé sárgás erdőszéli csiperkével erdőkben, erdőszéleken, réteken egyaránt találkozhatunk a tavasz második felétől kezdve. Kalapja 8-15 cm széles, eleinte félgömb alakú, majd domborúan, idősen laposan kiterül. Színe fehér, idővel krémsárgásra változik, nyomásra kissé sárgul. Felülete sima vagy finoman pelyhes, húsa vastag, kissé merev. 

Íze kellemes, kissé diószerű vagy édeskés, nem jellegzetes; szaga ánizsra vagy mandulára emlékeztet.

Az erdőszéli csiperke a gombászok kedvelt finomsága, szüretelése azonban szakértelmet és körültekintést igényel, ugyanis könnyen összetéveszthető a rendkívül mérgező gyilkos galócával.

 

Bár az ízletes erdei gombák csábítóan kínálják magukat, rendkívül fontos, hogy megfelelő körültekintéssel, és ha lehetőségünk van erre, szakértő segítségével végezzük a gyűjtés. A magyar erdők, mezők gombáiból csak abban az esetben szüretelhetünk, ha azok nem állnak természetvédelmi oltalom alatt, illetve ha erdőtörvényben és a természet védelméről szóló törvényben foglaltakat. Gombaszedéskor kiemelt figyelmet kell fordítanunk arra, hogy ne károsítsuk a gomba élőhelyét, és ezáltal az élővilágban természetesen beállt egyensúlyt. A szakértők azt ajánlják, hogy vékony pengéjű késsel metsszük el a tönköt, vagy egy határozott mozdulattal csavarjuk ki őket a földből. A lényeg, hogy a lehető legkevésbé sérüljön meg a tevékenységünk során a talajban található gombafonalak hálózata, és a gomba élőhelye.

A begyűjtött gombákat mindenképpen vizsgáltassuk meg szakellenőrökkel, mielőtt elfogyasztanánk őket!