Skip to content
Cím: 1183 Budapest, Üllői út 452. Térképen Tel: (1) 290-2417 ZilaGO rendelés

Az első magyar szakácskönyvek

Kínában már közel 3000 évvel ezelőtt, Európában a könyvnyomtatással szinte egyidőben, Magyarországon azonban csak a 17. század végén jelentek meg az első receptkönyvek. Bár azóta a magyar konyha is sokat változott, mégis vannak olyan receptek ezekben, melyek mai napig a gasztronómiánk alapkövei közé tartoznak.

A legelső magyar receptgyűjteményt Misztótfalusi Kis Miklós írta és a Szakáts mesterségnek könyvetskéje címen jelentette meg Kolozsváron 1695-ben. Főként erdélyi receptek gyűjteménye volt ez a könyv, a 334 darab recept között például a töltött káposzta elkészítési módját is megtalálhatták a korabeli szakácsok. Az író azonban még nem fordított különösebb figyelmet az arányok leírására, így inkább csak egy útmutatóként szolgált az olvasóinak.

Az első olyan szakácskönyvet, amiben már anyaghányadok is szerepeltek, az 1750-es években, kézzel készítették. Ételek nemeiről vagy hellyesen lehető készítéseikről és más egyéb aféle szükséges házidolgokról írott könyvben összesen 244 receptet és hasznos tanácsot tüntettek fel. Ha valaki korabeli ételt szeretne készíteni, kipróbálhatja például az alábbi receptet:

„Sonka csinálás módgya egy sertéshez. Salétrom 1 font (56 dkg) Fenyőmag 1 font (56 dkg) Babérmag 2 loth (3,6 dkg) Babérlevél 4 loth (7,2 dkg) Só 2 kupa Bors 2 loth (3,6 dkg) Koriandermag 2 loth (3,6 dkg) Rozmaringlevél 2 loth (3,6 dkg) Spanyol csombor 2 loth (3,6 dkg)

„Ezen specieseket meg kell jól törni, s’ egybe elegyíteni a’ meleg sertéshúsba jól belé kell dörgölni, annakutánna egy megfúrt cseberbe vagy kádba belé-kell rakni, a jukát cseréppel betakarvaán, úgy hogy levének, mellyet magából kibocsát szabad menedék hellye légyen; ezt kívülről egy csappal jól bé-kell dugni, minden 24 órában a levét le-kell bocsátani, fellyülről újjólag reá tölteni, minden harmadnap a’ húsokat ki kell szedni, és a mely fellyül volt, azt aloll rakni, s azt alsót fellyül ezen pátzban legyen 2 hétig, akkor egy darabotskát le-kell vágni, s megfőzvén, hogy elég piros-é és eléggé meg-járta é a’ fűszer, ha nem, úgy tovább benne hagyda az ember. Ha pedig kész, úgy ki-veszi, tiszta kendőkkel jól ki-dörgöli a’ nedvességet belőle, és 24 óráig szellős helyen tartya, annakutánna a füstre teszi, de arra vigyáz, hogy meleg füstön ne legyen.”

Az egyik legmeghatározóbb s egyben legsikeresebb magyar receptkönyv az 1816-ban megjelent Magyar Nemzeti Szakácskönyv, melyet Czifray István írt. Különlegessége, hogy az ételeket kategóriánként, 14 szakaszban mutatja be. Nem csupán recepteket, de hasznos tanácsokat is ad a szakácsoknak. A könyv harmadik kiadását (1929) újra kiadták 2009-ben, ám a szöveget kissé átformálták a mai kornak megfelelően, valamint egy szótárat is összeállítottak a szerkesztők, hogy mindenki megérthesse az azóta már eltűnt szavainkat is.

Scroll To Top