Boszorkányos ételek Luca napján

Luca napjához számos régi hagyomány és babonaság kötődik, melyek középpontjában gyakran egy-egy étel áll. Noha mára már sok feledésbe merült, ezen a héten szeretnénk feleleveníteni legizgalmasabbakat.

December 13. napja a szicíliai Szent Lúcia ünnepe. Magyarországon ehhez a naphoz azonban nemcsak a szenttel kapcsolatos ünnepek és szokások kötődnek, hanem boszorkányos babonák, hiedelmek, jóslások, tiltások is.

A néphiedelem kétféle Lucát ismer. A jóságos Luca alakja valószínűleg még a régi, Gergely-naptár előtti időkből maradhatott fent. Régen ugyanis december 13-ára esett a téli napforduló, vagyis ettől a naptól kezdve újra hosszabbodni kezdtek a nappalok, rövidülni az éjszakák. Lucát pedig, akinek a neve a fény (lux) szóval is kapcsolatba hozható, a fény meghozásával köthették össze.

Hazánkban inkább az ártó, boszorkányos Luca alakja terjedt el. Éppen ezért ezen a napon a hagyományokat, babonákat követők számos eszközzel igyekeztek védekezni a boszorkányok ellen. Az ártó szellemeket boszorkányokat gyakran fokhagymával igyekeztek távol tartani. Ezzel dörzsölték be az állatok fejét, sőt sok háztartásban fokhagymás kenyeret vacsoráztak. Az ólak ajtajára keresztet rajzoltak, a kapuk elé pedig hamut szórtak. Még a seprűket is elzárták, nehogy meglovagolhassák őket a boszorkányok.

Az angolszász Halloweenez köthető töklámpásokhoz nagyon hasonló kivájt sütőtököket Magyarországon – elsősorban a Dunátúlon – is elkészítették ezen a napon gonosztevő lények távoltartására vagy éppen egymás ijesztgetésére. A szemekkel, szájjal ellátott lámpásokba gyertyát helyeztek és sötétedés után egymás ablakába csempészték, így riogatva egymást. A tökből természetesen ilyenkor sem csak lámpás készülhet.

Előételként baconnel vagy friss sajttal összesütve, vagy éppen csak magában, némi tökmagolajjal meglocsolva néhány perc alatt isteni ízelítő falatkák készülhetnek belőle. Természetesen nekifoghatunk egy klasszikus sütőtök krémlevesnek is, amely a téli időben nemcsak magas tápanyag tartalma miatt esik jól, hanem a fűszeres, forró leves alaposan át is melegít bennünket. A tök kellemesen karakteres ízt adhat továbbá rizottóknak, krumplipüréknek, de tálalható külöböző húsokkal is. Süteményekbe sütve vagy szeletenként megpirítva, majd cukorral, mézzel vagy juharsziruppal édesítve desszertek alapanyagaként is remekül megállja a helyét Luca-napi vagy egyszerű, hangulatos téli fogásként.

Akadtak persze olyanok is, akik nem tartottak a boszorkányoktól, sőt meg akarták lesni őket. Ehhez ezen a napon kellett elkezdeniük elkészíteni a Luca székét, amelyet e naptól számítva 13 további napon keresztül kellett készíteniük egyes források szerint hat, más leírások alapján kilenc különböző fából, szigorú előírások alapján. Ha ezeket nem tartotta be a készítő, akkor a szék nem tudta betölteni a funkcióját. 

A megfelelően elkészített székről a hagyomány szerint december 25-én az éjféli misén meg lehetett látni a boszorkányokat a templomban. Ezután a leskelődőnek menekülnie kellett, nehogy a boszorkányok széttépjék őket. Ha menekülés közben mákot hintettek a földre, azzal maguk mögé utasíthatták őket, mivel a boszorkányok addig nem mehettek tovább, amíg a mákot össze nem gyűjtötték a földről. A máknak egyébként a téli ünnepek kapcsán gyakran szerencsehozó vagy védelmező erőt tulajdonítottak. Míg Luca napján az ártó lényektől védett, addig karácsonykor vagy Újév napján fogyasztva az elkövetkező évre hozott gazdagságot és szerencsét. 

Mások ezen a napon leskelődés vagy félelem helyett a saját szolgálatukba igyekeztek hajtani a boszorkányos erőket és különböző jóslásokat végeztek ezen a napon. Például olyanokat, amelyek az időjárásra vonatkoztak. Népi megfigyelés szerint a Luca-napi időjárás előrevetítette a következő év januárjának időjárását, Luca-nap másnapjának időjárása a februárit, és így tovább egészen karácsonyig. Máshol ezen a napon hagymanaptárat készítettek egy fej hagyma tizenkét egyforma részre vágásával a darabokat sorba rakták, így egy-egy hónapot jelképeztek, majd megsózták őket. Amelyik szelet levet eresztett, az ahhoz tartozó hónapot csapadékosnak várták. Az időjáráshoz hasonlóan a következő év termését is megpróbálták megjósolni. Luca-napján búzát ültettek egy kis edénybe, és ha karácsonyig kizöldültek, a következő évben jó termésre számíthattak. 

Luca-búzát ma is érdemes lehet csíráztatni. No, nem a termés megjósolására, hanem étkezési célokra. A búzacsíra ugyanis rendkívül gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban. Tartalmaz E-, B-vitaminokat, cinket, vasat, folsavat, káliumot, foszfort és magnéziumot, kellemes, friss íze pedig nagyszerűen feldob szendvicseket, salátákat, egytál ételeket, smoothie-kat vagy akár krémleveseket is.

Nagyszerű és elterjedt Luca-napi étel a gombóc is. A lányok ugyanis ezen a napon nemcsak az időjárás és a termés alakulásával kapcsolatban kaphattak jövendölést, hanem a leendő párjuk nevével kapcsolatban is, ha tizenkát gombócot készítettek, amelyekbe egy-egy nevet rejtettek. Ezután a gombócokat főzni kezdték, és amelyik először feljött a felszínre, az rejtette a leány jövendőbelijének a nevét.

Bár ezeknek a babonáknak ma már kevesen követik, a gombócokba a nevek helyett kerülhet szilva, barack, cseresznye, alma vagy akár több gyümölcs keveréke is, tölthetjük dióval, mákkal, de elkészülhet sósan is sajttal, hússal vagy éppen káposztával töltve.

Noha ezeket a szokásokat, tiltásokat ma már kevésbé vagy egyáltalán nem követik, a Luca-nap hagyományos ételeiből bátran válogathatunk ezekre a napokra.