Farsangi fánk

Vízkereszt után indul az év egyik legtöbb mulatsággal tarkított időszaka, a farsang. Bálok, jelmezek és természetesen rengeteg finomság vár ilyenkor ránk, s legfőképpen az elengedhetetlen farsangi fánkok rengetege!

Az olasz eredetű farsangi dőzsölés egészen hamvazószerdáig tart (2017-ben ez a nap március 1-re esik). A hagyományok szerint ez az önfeledt mulatozás, dús lakomák időszaka, amikor búcsúzunk a téltől és köszöntjük a tavaszt. Ezt az időszakot rengeteg hagyomány és hiedelem kíséri, a legfontosabb, hogy a gazdag lakomákkal a természetet szerették volna bőségre ösztönözni. Ezért kerül ilyenkor az asztalra sok különféle húsétel, kocsonya, káposzta és farsangi fánk.

A legelterjedtebb fánk a szalagos fánk, ami az édességen körbefutó világos csíkról kapta a nevét. Ez jelzi, hogy tökéletesen sült meg, és bizony nem könnyű megvalósítani. Rengeteg receptet találhatunk az interneten, sokunknak pedig megvan a saját receptúrája, ezért most inkább hasznos tippeket és tanácsokat adunk helyette!

• Ne legyen túl kemény az összegyúrt tészta! Nem baj, ha kissé híg, mert így szebb lesz a fánk formája!
• Használhatunk szaggatóformákat is, de akkor lesz „igazi” a fánkunk, ha kézzel és szemmértékkel szaggatjuk, majd golyókká formáljuk őket.
• A hőmérséklet nagyon sokat számít! Igaz ez az alapanyagokra és a munkafolyamatra is. A hozzávalók legyenek szobahőmérsékletűek, viszont a tészta kelesztésére válasszunk egy valóban meleg helyet.
• A sütés a legkritikusabb pont. Ha az olaj túl meleg, a külseje megbarnul (esetleg meg is ég), de a belseje nyers marad. Ha viszont nem elég meleg, a tészta magába szívja az olajat, de nem – vagy csak nagyon lassan – sül meg. Az ideális hőmérséklet 160 °C.
• A fánkok mérete sütés közben megnövekszik, ezért nem szabad telepakolni a serpenyőt.
• Amikor az olajba tesszük a fánkokat, mindig ügyeljünk arra, hogy a megkelt fánk teteje kerüljön alulra. A megfordításig tegyünk egy fedőt az edényre, utána viszont szabadon süssük tovább, így szebb lesz a szalag a kész fánkon!