Hagyományos szilveszteri fogások
A karácsonyi menüsorhoz hasonlóan az új évet köszöntő fogásoknak is nagy hagyománya van. Ezek a hagyományok, bár tájegységenként, vagy gyakran háztartásonként is változnak, hasonló alapokra, hasonló elemekből építkeznek. De vajon minek köszönhetjük, hogy pont lencsét eszünk, vagy vendéglátóink malacsülttel, netán virslivel várnak bennünket? E heti blogcikkünkben erre keressük a választ.
Bár az idei évben sok ünnephez hasonlóan a szilveszter is rendhagyóan fog telni, ez nem azt jelenti, hogy az óév búcsúztató mulatság hagyományos ételeiről is le kell mondanunk. Sőt egyes babonák szerint egyenesen vétek lenne kihagynunk őket. Ilyen például a fentebb már említett lencse. Fogyaszthatjuk levesként, főzelékként, salátaként vagy készíthetünk belőle fasírtot, szendvicskrémet, a lényeg, hogy szilveszterkor minél többet együnk belőle, hiszen a hagyomány szerint az aprószemű ételek a bőséget jelképezik; a babona alapján annyi pénz áll majd a házhoz az új évben, ahány szem lencsét megeszünk a köszöntésekor.
A lencséhez hasonlóan a mák is ismert szerencsét és gazdagságot hozó szerepéről. Éppen ezért nemcsak karácsonykor, hanem a babonák szerint szilveszterkor is ajánlott a fogyasztása. Ehetjük mákos tészta, mákos guba formájában, de természetesen tökéletes választás a karácsonyról megmaradt bejgli is.
Szintén számos háztartásban találkozhatunk a malacevés szokásával. A népi hiedelmek úgy tartják, a malac kitúrja az orrával a szerencsét nekünk. Sok családban éppen ezért malacsült vagy éppen sonka a menü ilyenkor, mások virsliből, kolbászból, hurkából, kocsonyából és egyéb disznóságokból válogatnak fogásokat az ünnepi asztalra.
A szerencsénket, anyagi gyarapodásunkat egy másik állat is meghozhatja, ez pedig a hal. A halak fényes pikkelyeit gyakran szokás halpénznek is nevezni, ha pedig hihetünk a népi hagyományoknak, ebből a pénzből meg is gazdagodhatunk. A babona ugyanis úgy tartja, hogy ahány pikkely, annyi pénz áll majd a házhoz.
Tilos viszont a szárnyasokból készült ételek fogyasztása ilyenkor – legalábbis a babona szerint –, ugyanis azok, ha ki is kaparják a szerencsénket, azon nyomban el is repülnek vele. A pulyka duplán kerülendő, hiszen a szerencsénk elvesztése mellett még mérgeskedést is hoz a házhoz a következő esztendőre.
Természetesen nemcsak Magyarországon kötődnek étkezéssel kapcsolatos népi hiedelmek a szilveszterhez. Európa déli részén és számos dél-amerikai országban mazsolával vagy szőlővel köszöntik az új évet. Elterjedt szokás például december 31-ről január 1-re virradó éjszaka éjfélkor 12 szem szőlőt vagy mazsolát megenni. A szemek édessége vagy savanyúsága a babona szerint ugyanis megmutatja, hogy melyik hónap lesz kellemes és melyik nehézségekkel teli.
A távol-keleti országokban tésztát fogyasztanak ilyenkor. A hiedelmek úgy tartják, hogy aki képes igazán hosszú tésztaszálakat egyben megenni, az hosszú életre számíthat. Szintén az aggkor megélését jelképezi a hajlott hátra utaló garnélarák, ami kedvelt szilveszteri csemege például a japánok körében.
Fogyasszuk akár babonából, akár hagyományból őket, a hagyományos szilveszteri ételek kellemes ünnepi hangulatot teremtenek és hozzájárulnak, hogy boldog nosztalgiával indítsuk az új esztendőt.