Cím: 1183 Budapest, Üllői út 452. Térképen Tel: (1) 290-2417 Asztalfoglalás

Kávézzunk vagy teázzunk?

Örök kérdés és küzdelem a kávésok és a teások közt, hogy melyik egészségesebb vagy károsabb. Mindkét ital a civilizált kultúra része évezredek óta. Sokan sokféleképpen érveltek egyik vagy másik mellett, de egyértelműen sose dőlt még el, melyik a jobb. Mi sem fogjuk eldönteni, csupán összeszedjük, melyik mit tud.

Tea

A tea jótékony hatásait talán még a legkisebbek is ismerik. Kiválóan oltja a szomjúságot, finom és rengeteg nagyszerű tulajdonsága van. Ázsiából származik, és orvosságként alkalmazták a kezdeti időkben, és gyógynövényként került be italaink közé. Sokféle történet kering arról, hogyan kezdték felhasználni: az egyik szerint Buddha itta először, a másik szerint Sen Nung kínai császár. Az egyetlen közös a történetekben, hogy mindenkinek véletlenül esett a csészéjébe néhány teafalevél, beszínezte az italt, és kiderült élénkítő hatása. Leginkább Angliában terjedt el, európai utazók hozták kontinensünkre, és olyan óriási keletje lett, hogy egész gazdaságokat mozgatott meg, háborúk robbantak ki miatta. Thomas Twining 1706-ban megalapította híres cégét, megnyitotta az Arany Oroszlán nevű teaházat, amely mai napig működik.

De mitől ennyire népszerű ez az ital? Mert finom, nagyon sokféleképpen elkészíthető, és a sokféle  teafűnek sokféle jótékony hatása van az emberi szervezetre. Természetes koffeintartalma élénkítő hatással van az emberre, és mivel viszonylag lassan szívódik fel, ezért tovább tart ez a hatás. Mindemellett a klasszikus teafából feldolgozott italokon kívül teának hívjuk még a különböző gyümölcsökből, gyógynövényekből szárított, készített leveket is. A gyümölcsteákat frissítőként alkalmazzuk, a gyógyfüvekből készült teákat pedig különböző betegségek gyógyítására. A legjobb a teában, hogy gyakorlatilag nincs mellékhatása. Egyetlen dologgal kell vigyázni, ha túl sokat fogyasztunk belőle, némiképp álmatlanságot okoz.

Kávé

Szokás szembeállítani a teával, pedig tulajdonképpen szinte megegyező hatással vannak az emberi szervezetre. Sokfajta kávét tartunk számon, de csak az arab és a robuszta fajtából készítenek italt. Igazi kézműves ital, ugyanis kézzel szüretelik, mert csak a legérettebb, piros bogyókat lehet leszedni. Ezután kezdődik a nedves vagy száraz feldolgozás, gyakran hónapok-évek telnek el, mire az asztalra kerülnek az illatos kávészemek. A teához hasonlóan koffeintartalma miatt pörgeti fel az embert, bár hatása kissé rövidebb ideig tart. „Természetesen” a kávét is orvosságként alkalmazták először. Állítólag egy etióp pásztor figyelte meg Kr. előtt 300 körül, hogy a kecskéi a piros bogyók legelése után sokkal élénkebbek, mint máskor. Szépen lassan átkerült az emberi fogyasztásra alkalmas növények közé. Van némi vizelethajtó hatása; serkenti a központi idegrendszert, a szívet, kitágítja az ereket. Csökkenti a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, a 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát. Sőt, egyes fertőzésekkel szemben is védi a szervezetet.

A két italnak igen hasonló hatásai vannak. Nem zárja ki egymást a kettő, egyik sem rosszabb vagy jobb a másiknál. Aki jobban szereti a teát, az fogyassza bátran. Aki a kávét, az kávézzon. Persze mint mindenben, ebben is a mértékletesség a döntő. Ész nélkül ezekből sem szabad fogyasztani, de mértékkel bátran!