Már az ókori rómaiak is ezzel melegedtek: Éljen a forralt bor!

Ki ne melegedne ízletes, forró italokkal at egyre hűvösebbé váló késő őszi, kora téli estéken? Egy fűszeres forralt bor alkoholtartalmának köszönhetően kívül-belül átmelegít, ráadásul az íze is kellemesen fűszeres. Nem csoda, hogy már az ókori Rómában is előszeretettel fogyasztották.

Téved, aki azt gondolja, hogy az ízletes lélekmelegítőt az elmúlt évtizedek találmánya, ugyanis fogyasztásáról már az időszámításunk szerinti 2. századból is vannak feljegyzések. Az ókori rómaiak által fűszeres bornak nevezett italt valószínűleg a praktikum hívta életre: a forralás és a fűszerek (általában ánizs, koriander, gyömbér, kakukkfű, narancsvirág és bors) hozzáadása által ugyanis hatékonyan késleltethető volt a bor romlása, sőt a penészedésnek, ecetesedésnek indult ital is megmenthető volt ilyen módon. A fűszeres bort általában lehűtötték a fűszerekkel való felfőzés után, és úgy fogyasztották, azonban idővel rájöttek, hogy az ital ízletes és hatékony testmelegítő a hidegebb napokon.

A rómaiak számos vívmányával ellentétben a forralt bor fogyasztásának hagyománya a középkorban sem veszett ki, igaz, az ital funkciója kissé megváltozott, mivel elsősorban nem kedvtelésből fogyasztották, hanem orvosságként. Azt tartották ugyanis a fűszerekkel összeforralt borról (melyet abban az időben  Hippocras néven tartottak számon), hogy gyógyító hatása van. Még a 18. században is ajánlották emésztési panaszokra, megfázás tüneteinek kezelésére. Az első Hippocras recept 1390-ből maradt fenn.

 

Természetesen az idő múlásával ismét felfedezték az ital kulináris értékeit is, és elkezdték bálok, összejövetelek alkalmával is felszolgálni. Állítólag a feleségei kivégeztetéséről hírhedt VIII. Henrik angol király és a Napkirályként emlegetett XIV. Lajos is nagyon kedvelte a forralt bort.

Bár ma már valószínűleg egy orvos sem írna fel egészségügyi forralt borkúrát, az italnak ismertek bizonyos pozitív egészségügyi hatásai. A vörösborban található antioxidánsok jótékonyan hathatnak a koleszterinszintre, ezáltal pozitív hatást gyakorolhatnak a szív- és érrendszerre. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a forralt bort is érdemes mértékkel fogyasztani, ugyanis a közhiedelemmel ellentétben nem forr el a bor teljes alkoholtartalma – főleg ha előírásoknak megfelelően készítik és nem hevítik forrásig, csupán legfeljebb 60-70 fokosra melegítik.

A világhálón és különböző szakácskönyvekben számtalan forralt bor receptet találhatunk, de akár a saját ízlésünkre, fantáziánkra is hivatkozhatunk, ha mi magunk szeretnénk elkészíteni a lélekmelegítőt. A lényeg, hogy legalább közepes minőségű borból készítsük, melybe ízlés szerint kerülhet méz, cukor vagy egyéb édesítő, narancs, alma, fahéj, szegfűszeg, csillagánizs, gyömbér, szerecsendió, de más fűszerekkel is bátran kísérletezhetünk.

A forralt bor kiváló hangulatteremtő lehet egy kellemes barát beszélgetésen, családi vagy akár céges összejöveteleken, ünnepeken.