Skip to content
Cím: 1183 Budapest, Üllői út 452. Térképen Tel: (1) 290-2417 ZilaGO rendelés

Minden, amit a teáról tudni kell II. – A tea útja az ültetvényektől a csészéig

A téli hidegben mindenkinek jól tud esni egy bögre forró tea. Az ízletes és testet-lelket átmelegítő ital kortyolgatása közben valószínűleg kevesen gondolkodnak el azon, vajon milyen feldolgozási folyamaton esik át és hogyan jut el a tea az ültetvényekről az otthonunkba. Sorozatunk e heti cikkében ezt mutatjuk be.

A klasszikus tea (amelyet a leggyakrabban fekete teaként fogyasztunk) a teanövény betakarítot és kiszárított leveleiből készül. A teanövény (Camellia sinensis) egy örökzöld fafajta, amely akár 5-6 méter magasra is megnőhet, a betakarítás megkönnyítése érdekében azonban a teaültetvényeken általában nem engedik 1-1,5 méternél magasabbra nőni. A cserjéről hároméves korában szedhető először levél, a legjobb minőségű árut 7-8 éves koráig adja. 

A növény két legelterjedtebb termesztett változata a kínai tea (C. sinensis var. sinensis) és az asszám tea (C. sinensis var. assamica). A kínai tea levelei kisebbek, vaskosabbak, durvább erezetűek, az asszámi nagyobb levelű, vékonyabb, finom erezetű.

A teacserjét főként Kínában, Indiában, Srí Lankán (a teakereskedemben régi neve alapján Ceylonként hivatkoznak rá), Tajvanon (Formos), Japánban, Nepálban, Ausztráliában és Kenyában termesztik.

A betakarítástól a szárításig a tealevelek olyan kulcsfontosságú változásokon mennek keresztül, amelyek mentén kialakulnak az olyan különböző típusok, mint például a frissítő ízű zöld tea, a finom, édes fehér tea és az erős, aromás fekete tea.

A szüretelés után a magasabb minőségű teafajtákat a mai napig kézzel dolgozzák fel, a teafilterek, sűrítmények alapanyagaként szolgáló, alacsonyabb minőségű fajták pedig gépi feldolgozáson esnek át, mely hatékonyan készít jobb minőségű végterméket a közepes vagy gyenge minőségű levelekből.

Hogy a nem kívánatos oxidációt és a hervadást elkerüljék, a tea feldolgozását a betakarítás után szinte azonnal el szokták kezdeni. A zöld tea esetén az előkészítő oxidáció rövid, így a levelekben több jótékony hatású antioxidáns marad mint a többi, fermentálással feldolgozott teafajta esetén. Hasonló helyzetben van a fehér tea, melyet  fiatal, nem oxidálódott levelekből készítenek. A szárítás és a fermentálás ideje a többi típusnál attól függ, hogy sárga, oolong, puer vagy hagyományos fekete tea készül-e.

A tealevelekből forróvizes áztatással készíthető ital. Akár filteres, akár a kannában vagy a bögrében közvetlenül vagy valamilyen szűrőeszközben elhelyezett teafű lefőzéséről beszélünk, a szárított leveleket nem szabad öt percnél tovább ázni hagyni, ugyanis ennyi idő után nem kívánatos keserű aromát eredményező tanninok szabadulhatnak fel.

A fekete teákat forrásközeli, nagyjából 100 °C-os vízzel készítik el, a zöld teához használt víznek ajánlás szerint 80-85 °C-osnak kell lennie, hogy a hőmérséklet a lehető legkevésbé befolyásolja károsan az antioxidáns tartalmat.

A teánkat ízlés szerint ízesíthetjük különböző édesítőkkel, szeszes italokkal, citromlével vagy citromsavval, tejjel vagy vajjal.

Scroll To Top
0

Your Cart