Utazás a világ konyhái körül – Görögország

Ahány ház, annyi szokás… ha ez így nem is feltétlenül igaz, az biztos, hogy országonként változnak az étkezési szokások. Cikksorozatunkban a világ különböző országait járjuk körül, ezúttal Görögországba  látogatunk.

Sokan már csak a gasztronómiája miatt is szívesen látogatnak Görögországba, ami nem is meglepő, hiszen ezen a vidéken rosszat enni szinte nem is lehet. Bár első pillantásra egyszerűnek tűnik, valójában egy nagyon összetett konyhaművészetről van szó.

A 20. századik a görög gasztronómia három jól elkülöníthető csoportra oszlott. Míg a szárazföldi részen főként a különböző zöldségeket, hüvelyeseket kombinálták a gabonafélékkel, addig a szigetvilágban a tengeri fogások voltak jellemzőek, ám a kereskedelmi útvonalak miatt az ízvilág szigetről szigetre változott. És ezen felül beszélhetünk még a kisázsiai konyháról, melyre a törökök és perzsák konyhaművészete volt hatással. Mára azonban ez a háromféle stílus is összekeveredett, így egy valóban sokszínű konyháról beszélhetünk.

Az ókortól kezdve a görög hétköznapok egyik legfontosabb eleme az étkezés, mely egyben társadalmi eseménynek is minősül. „Csak az ökör eszik magában” alapon egy lakoma mindig a családokkal és barátokkal zajlik. Ezeknek az összejöveteleknek a legfőbb helyszínei a tavernák, azaz olyan (általában) családi vállalkozások, ahol a házias ízek kedvelőit várják főként hús- és halételekkel. A tavernák elsődleges célja nem a turisták kiszolgálása, hanem a helyiek vendégül látása. A hagyományos éttermekhez leginkább az esztiatoriók állnak közel, ahol egytálételek, különböző sültek és mezedeszek (falatkák) szerepelnek az étlapon.

A ma ismert és elterjedt görög konyha legfontosabb alapelemei közé tartozik két tejtermék is: a görög joghurt és a feta sajt. Előbbi eredetileg juhtejből készült, de ma már inkább tehéntejből gyártják ezt a minimum 10% zsírtartalmú joghurtot. Nagyon változatos a felhasználása, hiszen édes és sós ételek készítésekor egyaránt előkerül.

A feta sajt olyan régóta a görög gasztronómia alapja, hogy rengeteg legenda kering az eredetéről (van olyan, amely szerint az olümposzi istenektől ered). Az viszont biztos, hogy már egy 14. századi receptgyűjteményben is említették ezt a sajtkülönlegességet. Ma az igazi feta pasztörizálatlan tejből készül, és különleges ízét az állatok által lelegelt fűszernövények adják. A fetát sózott vízben vagy tejsavóban tárolják, épp ezért a sajt sótartalma igen magas, közel ötször akkora, mint a nálunk népszerű trappistáé.

A görög konyha talán legfontosabb alkotó elemei az olívabogyó és a belőle készített olaj. A sajátos száraz és meleg éghajlatnak köszönhetően az olajfa azon kevés fa fajták egyike, amelyik megél Görögországban.

Természetesen a jellegzetes fűszerezés nélkül a görög konyha sem lenne olyan, amilyen. Alapvető fűszereik közé tartozik a bazsalikom, kakukkfű, oregánó, kapor, koriander, a fahéj, a kömény, a fokhagyma, és az ánizs.