A Zila Kávéház rövid története

A Zila Kávéház története összefonódik az otthonául szolgáló épület történetével, mely egészen 1903-ig nyúlik vissza. A kezdetben lövőházként funkcionáló épületet gróf Szemere Miklós építtette, hogy a magyar ifjúság megtanulja megvédeni a hazáját. Innen származik a bejárat fölött olvasható felirat is: „Caput Gloriae Virtus – Legfőbb dicsőség a vitézség.”

A lövőversenyeken olyan nagynevű vendégek fordultak meg, mint a Széchenyiek, Eszterházyak, Festeticsek, sőt, Krúdy Gyula is tiszteletét tette már itt. Az idő múlásával azonban az épület funkciója is változott – sokáig a pestszentlőrinci strand öltözőjeként működött. Az alantas tisztség egy idő után az egykori lövőházon is meglátszott: mire 1998-ban a Zila család tulajdonába került, súlyos károk keletkeztek az épületben.

A közel 3 éves rekonstrukció után végül 2003-ra nyerhette el a mai, békebeli hangulatot árasztó romantikus megjelenését, mely időközben a Platánkert étteremmel bővült ki. Így történhetett, hogy az egykori kis cukrászda mára egy több, mint 700m2-es kávéházzá nőhette ki magát, melyben akár 320 vendég is kényelmesen elfér.

A kávéház filozófiája is gondoskodik a hely egyedülálló hangulatáról: „A hagyományos kézműves munka becsülete és a folyamatos megújulás” az, mely a Zila Kávéház célkitűzése. Többek között ennek a filozófiának tulajdonítjuk elért sikereinket is – az elnyert Országtorta-címeket, az Ország Születésnapi Tortájának megalkotását, és a számtalan hazai és nemzetközi versenyen elért kitűnő eredményt, melyek kiváló kollégáink nevéhez fűződnek. J