Zsenge tavaszi egészségbomba: a sóska

A sóska a menzák egyik legrettegettebb étele, melyet sokan felnőtt korukra sem szeretnek meg. Pedig a zöldség megfelelően elkészítve igazán ízletes fogások alapanyaga lehet, fogyasztásának ráadásul számos pozitív élettani hatása van.

A keserűfűfélék családjába tartozó sóska Európa őshonos növénye, mely márciustól egészen késő őszig megterem. 30–50 cm magas, ovális levelei csomóban nőnek, apró, pirosas színű virágai májustól augusztusig nyílnak. 

A sóska rendkívül igénytelen növény, melynek kevés kártevője ismert, így könnyen megterem zöldségeskertekben, de akár cserépben, balkonládákban is. A friss levelei a legzamatosabbak.

Bár a menzán a leggyakrabban sóskafőzelékként találkozhattunk a növénnyel, ez nem azt jelenti, hogy kizárólag főzelék készülhet belőle. A friss levelek savanykás íze feldobhat zöldsalátákat vagy akár smoothie-kat is. Emellett használhatjuk a rukkolához hasonlóan, ha tésztaételeket, halételeket szeretnénk frissebb, színesebb összetevőkkel kiegészíteni tálaláskor.

 

Természetesen az olyan klasszikus fogások is elkészülhetnek belőle, mint például a sóskakrémleves, a menzáról ismert sóskafőzelék vagy a krumplival tálalt húsételekkel remekül harmonizáló sóskamártás. De nem szabad itt megállnunk!

Ha kedveljük a savanykásabb ízeket, szinte bármilyen olyan ételben felhasználhatjuk, amelybe leveles spenótot tennénk. Kerülhet omlettbe, sós palacsintába, készülhet vele felfújt, wrapek és különböző tekercsek és töltött ételek is.

A sóskát nemcsak kellemesen savanykás íze, hanem pozitív élettani hatásai miatt is érdemes fogyasztanunk. Amellett, hogy immunrendszer erősítő, vizelethajtó, nyákoldó hatású, sok ásványi sót, meszet, foszfort, vasat, magnéziumot, valamint nagy mennyiségű C-vitamint és A-vitamint tartalmaz.

Jellegzetes savanyú ízét a benne található oxálsavnak köszönheti, melynek étvágyserkentő hatása is van, nagy mennyiségben azonban mérgezéses tüneteket okozhat.