Imádjuk vagy gyűlöljük: koriander

Míg egyes fűszereket – például a sót, borsot, oregánót – mindenki szívesen tart a konyhájában, mert egyetlen valamire való fogást sem tud elképzelni nélküle, addig az ételízesítők között akadnak számkivetettek is. A leghevesebb vitákat magasan a koriander vezeti, pedig megfelelő felhasználással fantasztikus ízvilágot kölcsönözhet ételeinknek!

Ez az évezredek óta használt fűszernövény eredetileg a Földközi-tenger partjairól származik, ám mára szinte bárhol rábukkanhatunk, köszönhetően jó fagytűrő képességének, viszonylag igénytelen voltának. Különlegessége, hogy a levelei mellett a magját és a gyökerét is felhasználhatjuk a főzés során, de csak óvatosan, hiszen mind a három része más-más ízvilágot eredményez majd.

A népiesen gyakran csak cigánypetrezselyemként vagy bolhafűként emlegetett levelek erős illata a citrusokéra emlékeztet, s az ezzel ízesített ételekben is ezt fedezhetjük fel, ám az eredmény mégis egy semmi máshoz nem hasonlítható karakterisztika. Használhatjuk nyersen, frissen aprítva salátákhoz, de a thai konyha kedvelőinek kötelező kellék a kamra polcán.

A levelek nagyon gazdagok különböző vitaminokban, főként C-vitaminban, ugyanakkor érdemes csak a főzés legvégén az ételhez adnunk, mert ezek hő hatására gyorsan elillannak, akárcsak a különleges aromái.

A koriander gyökere szintén emlékeztet megjelenésében a petrezselyemre, s ezt is számos módon használhatjuk fel. Az ázsiai országokban alapvető hozzávalója a leveseknek és a húsok, halak mellé kínált mártásoknak.

A koriandermag nélkül pedig az indiai konyha legismertebb étele, a curry válik elképzelhetetlenné. Bár ennek az ételnek megszámlálhatatlanul sok elkészítési módja létezik, egy biztos: a koriandermag nem hiányozhat belőle.

Az jól látszik, hogy a Távol-Keleten nagy népszerűségnek örvend ez a fűszernövény, ám Európában mégis megosztóvá vált. De hogy mégis minek köszönhető ez? Azok, akik „gyűlölik”, általában egy jellegzetes, szappanszerű ízre panaszkodnak. Egy 2016-os kutatásból kiderült, hogy többről van szó puszta finnyásságnál. Egy OR6A2 elnevezésű gén kódolja a receptorok számára az aldehid illatát, amely ebben a növényben és a szappanokban egyaránt megtalálható, így azok, akik erre genetikailag fogékonyabban, akaratlanul is összekötik a kettőt.

Ha tehát a családban van valaki, aki nem lelkesedik a korianderért, akkor érdemes tisztában lenni vele, hogy ez nem az ő hibája! Ugyanakkor van egy jó hírünk: fokozatos bevezetéssel meg lehet szerettetni! Ha például a növényt összezúzva és kis mennyiségben adjuk az ételhez, akkor kevésbé lesz jelen a „szappan-íz”, de ha pestóként használjuk, még jobbak az esélyeink!