Kamra-kisokos: Lekvárok, dzsemek, befőttek, kompótok
Nagyanyáink idejében az ételek télire való eltétele kiemelten fontos volt, hiszen a tavasztól őszig tartó befőzéseken múlott, hogy a téli hónapokban kerülhetnek-e zöldséges, gyümölcsös fogások az asztalra. Noha ma már a szupermarketekből egész évben van lehetőségünk friss és mirelit formában való beszerzésükre, sokak számára a nyárhoz és az ősz elejéhez hozzátartozik a befőzés. No, de milyen formában is kerülhetnek ezek a növények a kamrák polcaira?
Lekvár vagy dzsem?
A legtöbb háztartásban lekvárok, dzsemek készülnek a friss, ízzel teli idénygyümölcsökből. Sokan azonban nincsenek pontosan tisztában a két termék közti különbséggel, így amellett, hogy gyakran nem tudják, hogy melyiket készítik otthon, az élelmiszerboltok polcairól sem tudatosan választanak.
Mivel a két termék közül a lekvár az, amely hosszabb főzési idővel készül, az elkészítése során a gyümölcsben lévő vitaminok a hőkezelés hatására elbomlanak. A dzsemet ezzel szemben nem éri annyi hő, amely az összes vitamin elbomlását eredményezné.
Fontos szem előtt tartani azonban, hogy míg a lekvárok esetén a hosszas hőkezelés egyneműsíti és tartósítja a lekvárt, addig a dzsemekhez gyakran szükséges cukrot vagy tartósítószert adagolni. A zselésítésre a lekvárok esetén a hosszas főzési idő miatt általában nincs szükség, mivel a pép a nedvességveszteségnek köszönhetően magától besűrűsödik, ellenkező esetben egy természetes anyag, a gyümölcsök, főként az alma héjában megtalálható pektin segítségével történik. Az üzletekben kapható dzsemfix szintén pektinből készül.
Élelmiszerkönyvi előírás szerint minimális gyümölcstartalomban nincs eltérés a két termék között, mivel ez a lekvárok és a dzsemek esetén is 35%. Az extra dzsemek, melyek darabolt gyümölcsökből készülnek, 45%-nyi gyümölcsöt tartalmaznak.
Befőtt vagy kompót?
Hogy miért van két szavunk látszólag ugyanarra az ételre? A válasz roppant egyszerű. Nem véletlenül nem hallhatunk senkit kompót eltevéséről beszélni, hiszen a különbség pont a fogyasztás idejében keresendő. Míg a kompótot általában azonnal főzés után fogyasztjuk, addig a befőttet
A házi körülmények között történő befőtt készítésének ma már nincs akkor a hagyománya, mint a lekvárfőzésnek, mivel olcsón és gyorsan beszerezhetjük őket üveges vagy konzerves formában az üzletek polcairól.
Amiatt azonban mindenképpen érdemes lehet belevágni az otthoni befőttkészítésbe, hogy az általunk eltett üvegekbe garantáltan nem kerül számunkra nemkívánatos íz vagy adalékanyag. Ráadásul a befőtt elkészítése roppant egyszerű művelet, a tartósítást pedig a hőkezelés, a cukor és a megfelelő dunsztolás megoldja helyettünk.
Ha szívesen belevágnál a befőzésbe és kamrád megtöltésébe finom, házias ízekkel, de nem vagy biztos magadban, olvasd el korábbi blogbejegyzésünket, amelyben megmutatjuk, hogy nem is akkora ördöngösség ez a folyamat, mint aminek első ránézésre tűnhet.