Pestszentlőrinc ősi földjén

Pestszentlőrinc rendkívül kedves hely számunkra, hisz kezdetektől fogva otthont ad a Zila Kávéháznak, és az azt megteremtő épületegyüttesnek. Mi sem gondoltuk, de bizony már időszámításunk előtt is éltek itt emberek.

Pestszentlőrinc jelen volt a történelem szövetében már mondhatni a kezdetektől; az első leletek a Cséry-féle vasútvonal építésekor kerültek elő, 1893-ban. A feltárások során egy vaskorbeli temetkezőhely került elő a föld alól, ami azt jelenti, hogy i.e. 8. századi(!) leletekre bukkantak a régészek.

A vasútvonal építés azonban más meglepetéseket is tartogatott szeretett Pestszentlőrincünkön – a Cegléd-Szolnok vasútvonal alól római kori festett vörös kerámiák, úgynevezett terra sigilliaták kerültek a felszínre. A Rendessy telepi Lenkei utcából pedig már 2-3. századi zsugorított csontvázzal és szarmata eredetű csészével is tértek haza a kutatók.

A környék szemmel láthatóan kedvelt volt őseink körében. A régészek 1964-ben egy különleges római vagy népvándorlás korabeli sírra is rábukkantak itt, melyben egy rituális koponyatemetkezés leleteit, egy vaslándzsát és egy kőlapot találtak. A Bélatelep Krúdy Gyula utcájában pedig népvándorló őseink korsóját vetette felszínre a föld.

Az Üllői úti laktanya területén is jártak már honfoglaló őseink. A gazdag lovassírból, melyre rábukkantak a kutatók, aranyozott bronz övveretek és vas lószerszámok is előkerültek már, egy másik sírból pedig szabja és szíjvég gazdagította a múzeumok gyűjteményét. II. Lothár dénárjai, lószerszámai lovának csontjaival együtt, illetve ezüst karperec is lapult már Pestszentlőrinc homokja és füve alatt, jelezve, hogy a kalandorok is egyengették a talajt éttermünk alapjai alatt. J