Az első száz év

1902 őszén gróf Szemere Miklós politikus, diplomata megtekinti az eladó Cséry-birtokot Puszta Szent-Lőrinczen. Fantáziát lát a területben, így nyomban megveszi. Elképzelése szerint kis egységekre bontva értékesíti, lakóövezetet létesít. Hazafias indíttatásból elhatározza, hogy a terület egy részén modern, európai igényeket is kielégítő lövöldét építtet.

Még 1902-ben a kitűző bizottság megtekinti és kijelöli az épület helyét a jól ismert Szarvas Csárda közelében. A munka az alapok és a golyófogó domb kialakításával kezdődik. Az ismeretlen tervező a támasz nélküli fesztáv növelésére újszerű megoldást alkalmaz. A két idomból álló nyeregtető ácsépítményét acél sarokpapucsokkal és vonóvasas aláfeszítéssel teszi merevvé. A sokablakos, favázas, téglakitöltő falazatú épület homlokzata kiegyensúlyozottságot sugároz.

A Schwand Ferenc helyi építési vállalkozó irányította munka márciusban már a tetőszerkezet kivitelezéséig jut, és áprilisban megtarthatják a hatósági szemléket is.

1903. május 5-én megnyílik a lövölde. Homlokzatát a gipsz díszítésbe írt Caput Gloriae Virtus (legfőbb dicsőség a vitézség) felirat ékesíti. A megnyitón előkelő vendégkoszorú vesz részt; miniszterek, főrangú hölgyek és urak, mint például József Ágost főherceg, Auguszta királyi hercegnő, gróf Széchenyi Péter, gróf Szapháry Pál, gróf Apponyi Henrik, gróf Esterházy Mihály.

Májusban megindul az országos, később nemzetközi lőversenyek sorozata. 1904-ben már a harmadik nemzetközi céllövőversenyt rendezik, "Szemere Miklós lövőversenye" címen.

Az erősödő militarizáció jegyében 1908-ban beszerzik az amerikai eredetű Sub-target berendezéseket, amelyekkel a célzást oktatják. A létesítmény ekkor már mint "katonai rendszerű lövölde" üzemel.

1912-ben olimpiai vonatkozású esemény kötődik a Szemere-féle épülethez. Az itt gyakorló később évekig oktató Prokopp Sándor Stockholmban 300 méteres hadifegyver kategóriában aranyérmet nyer.

1913-ban Krúdy Gyulát látják vendégül egy rangos verseny alkalmából.

Az első világháború kitörése után a létesítmény teljes körűen hadi rendeltetésűvé alakul, illetve egyre inkább tömegrendezvények színterévé válik. Itt búcsúztatják a frontra induló katonákat, később itt tartja ünnepi nagygyűlését a Tanácsköztársaság helyi vezetése 1919. május 1-én.

1919. augusztus 19-én gróf Szemere Miklós meghal, és ezzel egy jellegzetes szakasz lezárul a lövölde életében. Az örökösödési bonyodalmak után rövid ideig Szemere István irányítja a ház életet, a céllövő sport tovább folytatódik.

1928 alapvető változást hoz, lakossági követelésre betiltják a lőtér működését. 1929 novemberében az épület és a hozzá tartozó terület a község tulajdonába kerül, amely távlatilag fürdőt akar itt létesíteni.

Az épület, mint rendezvényközpont, továbbra is népszerű. 1930 februárjában a helyi elöljárók itt ünneplik Horty Miklós kormányzásának tizedik évfordulóját.

1932 márciusában a község központi ünnepsége zajlik a házban, mégis egy évre rá ugyanez a vezetés az épület bontására tesz javaslatot. A stockholmi olimpiai bajnok, Prokopp Sándor vezetésével az épület védelmezői megfellebbezik az előterjesztést. A lövőház megmarad, és kiállításoktól nagygyűlésekig szolgálja a helyi közönséget.

Időközben sikertelen próbafúrásokat végeznek melegvizet keresve, de az 1936-ban városi rangra emelkedett Pestszentlőrinc vezetése nem adja fel a fürdőre vonatkozó elképzeléseit.

A második világháború ismét militarizálja a létesítményt, ezúttal a női"levente szakosztály" kap benne otthont.

A háború után 1947 augusztusában a városi vezetés határozatot hoz a strand terveinek elkészítésére. A terveket Mattyák Aladár építész készíti "a Szemere-lövölde felhasználásának figyelembe vételével". A beruházás 1949-ben készül el.

A több, mint 40 évig tartó időszakban az épület alapvető karbantartás nélkül strandöltözőként üzemel.

A 80-as évek első felében a Fővárosi Fürdőigazgatóság által működtetett Május 1. strand területének egy részét, amely határos a Szemere-féle épülettel bérbe adja Zila László cukrászmesternek. A Krisztina Cukrászda 1984-ben nyílik meg és rövidesen népszerűvé lesz. Az igények és a lehetőségek 1998-ban találkoznak, amikor először a bérelt terület, majd egy évvel később a strandöltöző és a közvetlen környezetét jelentő zöld terület is Zila László tulajdonába kerül.

Az ezredfordulón kezdődő rekonstrukció az épületet kritikus állékonyságú állapotban találja. A több, mint két évig tartó felújítást és átalakítást a tervezők Molnár László és Khell Csörsz építészek segítségével a lokálpatrióta cukrászmester maga vezeti le, és 2002. decemberében a jeles épületnek új, méltó funkciót ad; a volt Szemere-lövöldében elkészül a Zila Kávéház.

Dr. Téglás Tivadar helytörténész munkája alapján