Az újbor ünnepe: a Márton-nap

November 11-én Szent Márton napját ünnepeljük – a hagyományokhoz híven libából készült ételek és újbor fogyasztásával. Cikkünkből most megtudhatod, hogy honnan is ered ez a szokás.

November 11. napjának érkezése már a római időkben is a téli évnegyed kezdetét, a betakarítási szezon végét jelentette. Ekkorra a termények betakarítása lezárult, a szőlő már leszüretelésre került, sőt meg lehetett kóstolni az újbort. A betakarítás megünneplésére az év friss terményeiből lakomát rendeztek, és Mars isten madarát, a libát fogyasztották az ünnepségen. Az állat latin megnevezése, az „avis Martis”, vagyis Mars isten madara fordult át népi fordításban Márton madarává.

A Márton-napi ünnepségekről fellelhető legrégebbi írásos emlékek a 12. századból maradtak fent, amikor a szenttel együtt a paraszti év végét is megünnepelték egy óriási eszem-iszommal. A népi hiedelem szerint ilyenkor nem volt szabad takarítani, mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta. A cselédek ekkor kapták meg az évi fizetségüket, amely mellé egy hízott liba is járt, ugyanis a szárnyasokat még a fagyok beállta előtt le kellett vágni.

Bizonyára ez is szerepet játszott abban, hogy az ünnep hagyományos ételeivé a libából készült fogások váltak: libaleves, libasült, ludaskása és hasonlók. Szokás volt ilyenkor a liba húsából a papnak is küldeni. A legtöbbször a liba hátsó részét ajándékozták az egyházi méltóságnak, egyes források szerint innen ered a püspökfalat elnevezés is.

A Márton-napi lakomát és libafogyasztást többek között az is kiemelt eseménnyé tette, hogy ez volt az utolsó nagyobb ünnep az advent és a 40 napos nagyböjt előtt, így az emberek igyekeztek kihasználni a lehetőséget a karácsony előtti utolsó nagy lakomázásra és mulatozásra. A liba fogyasztásának ma is hagyománya van hazánkban, számos más európai országban pedig egyéb, sajátos szokások honosodtak meg az évszázadok során. Ilyen szokás például az újbor megbontása, megkóstolása is.

A Libás-bornak is nevezett újbor hagyományosan Márton napjára ekkorra forrt, azaz erjedt meg általában. A dátum a borászat szempontjából a mai napig fontos, mivel számos pincészet a régi szokásokra emlékezve ekkor mutatja be a nagyközönségnek az újborokat.

Az érlelésen még át nem esett ital igazi különlegesség. Ízében, illatában még a szőlő friss, gyümölcsös aromája dominál, így a hagyományos bornál jóval üdébb, könnyedebb. Az újborok ideális kísérői a hagyományos Márton-napi libás fogásoknak.