Márton-nap a világ körül

Márton-naphoz számos népszokás köthető. Azt hihetnénk, hogy csupán hazánkban van hagyománya a november 11-re eső ünnep megülésének. Ez azonban nem így van. Blogcikkünkben bemutatjuk, milyen szokások övezik Márton napját Magyarország határain innen és túl.

Sok más ünnephez hasonlóan a Márton-nap eredetét is a római időkben kell keresni. Ekkoriban november 11. a téli évnegyed kezdő napjának, a betakarítási időszak végének számított, és hagyományosan ekkor tartottak lakomát az év terméseiből és ízlelték meg először az újbort is. Az ünnep alkalmából gyakran vágtak ludat, ami Mars isten szent madarának számított. A latin nyelv „avis Martis”-ként, azaz Mars madaraként hivatkozott rá. Ez alakult később Márton madarává. A kereszténység elterjedésével a november 11-i vigasság napját Tours-i Szent Márton ünnepével kötötték össze – akit a hagyományok szerint Pannóniában már a honfoglalás előtt is tiszteltek. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy csak hazánkban vált szokássá Márton napjának megünneplése.

A német nyelvterületeken ilyenkor Márton-tüzek gyújtásával és látványos felvonulásokkal ünnepelnek, melyek végén a fiatal résztvevők ajándékot, édességet kapnak. Máltán és Belgiumban a gyerekek ilyenkor diót, narancsot vagy édességeket kapnak, amelyeket a hagyomány szerint Szent Márton hoz, ahogy nálunk Szent Miklós december 6-án.

Portugáliában családok, baráti társaságok ünnepelnek együtt, boritalok és hagyományos sütemények fogyasztásával emlékeznek meg Szent Mártonról, a lengyelországi Poznanban pedig a szentről elnevezett főutcán tartanak felvonulásokat.

Itthon a mulatozás és a felvonulás kevésbé megszokott, azonban számos városban tartanak Márton-napi rendezvényeket és sok étterem, köztük a Zila is ínycsiklandó, különleges libamenüvel várja az ünnepelni vágyókat.

Márton-napi finomságaink november 9-től, csütörtöktől 12. vasárnapig lesznek megkóstolhatók éttermünkben és a ZilaGO-n. A nagy érdeklődésre való tekintettel javasoljuk az asztalfoglalást.