Mi fán terem a töltött káposzta?

Vannak hagyományos ünnepi ételek, melyek nélkül nem telhet egy karácsony. A halászlé és a kacsa mellett az egyik legnépszerűbb ilyen a töltött káposzta, mely ráadásul nagy múltra tekint vissza.

Ennek az erdélyi eredetű fogásnak az elődje hazánkban a káposztás hús volt, melyről az első írásos feljegyzés már 1662-ben megszületett. A csáktornyai Zrínyi-udvar 17. századi kéziratos szakácskönyvében, a Szakáts mesterségnek könyvetskéje című gyűjteményben található meg az első leírás.

Népszerűségét annak köszönhette, hogy a káposzta még a legszegényebb rétegekben is elérhető volt, ám hússal kiegészítve igazi ünnepi lakomának számított az ilyen körökben.

Ma ismert és szeretett verziója, a töltött káposzta azonban csak a török hódítások hatására terjedt el a Balkánon és Magyarországon. Misztótfalusi Kis Miklós Szakácsmesterségnek könyvecskéje című írásában már megadja hozzá a receptet is:

„A sós káposztát szépen aprítsd meg, azonban nyers tehénhúst szalonnával öszve kell vágni jól a vágókéssel, szép aprón, abba bors, gyömbér, só; ez meglévén darabonként takargasd egész káposztalevélben, elsőben az ormóját lemetélvén azaz a torzsácskáját, rakd fazékba az aprított káposztával, főzd meg jól; és mikor megfőtt, egy kevés bort bocsáss belé, jobb ízű lesz, tálald fel; ha megborsolod, annál jobb lészen.”

A török eredeti még szőlőlevélből készült, hazánkban azonban a könnyebben elérhető és gyakrabban fogyasztott káposzta vette át a helyét.

Ez a mennyei étel – illetve különböző változatai – mára a világ számos országának étrendjében felbukkan. Fogyaszthatjuk Oroszországban, Koreában, Azerbajdzsánban és Szíriában is, hiszen mindenhol nagy népszerűségnek örvend.

Ha Te magad nem szeretnél idén az ünnepi töltött káposzta elkészítésével bajlódni, a Zila Kávéházban megrendelheted!