Sajt-kisokos III. – Minden, amit a legismertebb sajtokról tudnod kell

Múlt héten a sajtgyártás folyamatát ismerhetted meg a Zila blogján. Most a legelterjedtebb sajtfajtákat mutatjuk be neked.

 

Számos különböző sajtfajta létezik a világon. Mindnek más jellegzetességei vannak, és változó módszerekkel, évszázadok óta tökéletesített eljárásokkal készülnek. 

Mozzarella

A mozzarelláról már az előző cikkünben is szót ejtettünk, mivel ez az a sajtfajta különlegesnek tekinthető olyan szempontból, hogy társaival ellentétben nem érlelik, hanem frissen kerül forgalomba.

Bár a szupermarketekben a legtöbbször a tehéntejből készült változatával találkozhatunk (melyet hivatalosan „Fior di Latte”-nak neveznek és „mozzarella jellegű sajt”-ként jelölnek), az igazi, olasz mozzarella vízibivaly tejéből készül. A sajt neve olaszul annyit tesz, „tépett”, „tépett darabka”, mely a mozzarellát a nagyobb sajttömbökből kézzel kitépett kisebb darabokban árulják.

A mozzarellafogyasztásnak Olaszország középső és déli részén már a 16. században is kultúrája volt. Ekkor még többnyire főételként fogyasztották, napjainkban viszont leginkább saláták, pizzák és szendvicsek összetevőjeként találkozhatunk vele.

 

Parmezán

A mozzarella mellet talán a parmezán az olasz sajtkultúra legismertebb képviselője. Nem véletlen, hogy ezt a sajtfajtát is megemlítettük a múlt heti írásunkban, hiszen a parmezán nemcsak az egyik legrégebbi, hanem a leghosszabb ideje szinte változatlan formában létező európai sajt. Történelmi dokumentumok bizonyítják, hogy a 13-14. században már a maihoz hasonló formában létezett. Boccaccio is említi a Dekameronban.

 

Érdekessége, hogy a hosszú, akár több éves érlelése alatt korlátlan ideig eltárolhatóvá válik. Intenzív íze miatt manapság leggyakrabban lereszelve használják tészták, saláták, levesek és egyes húsételek ízesítéséhez.

 

Camembert

A camembert a francia gasztronómia egyik legismertebb sajtja. Ugyan a receptje a legendák szerint már a 19. században kidolgozásra került, a 20. század elejéig a szerencsén múlott, hogy a sajtkészítőknek sikerült-e kialakítani a sajt kérgét adó fehér nemes penész réteget.

Érdekesség, hogy az első világháború alatt a camembert francia katonák alapellátmányának része volt. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy a sajt végérvényesen a francia gasztronómia fontos részévé vált.

 

Cheddar

A délnyugat-angliai Cheddar településről elnevezett sajt az Egyesült-Királyság és az Egyesült Államok legnépszerűbb sajtjtfajtája. Természetes színe világossárga, azonban gyakran élénk narancssárgára színezik – ezt hagyományosan az orleánfa annatto nevű termését használva teszik meg.

A második világháború alatt és azt követő évtizedben a Nagy-Britanniában megtermelt tej legnagyobb részéből cheddar sajt készült (melyet a közbeszéd „kormányzati cheddar”-nak nevezett), és része volt a háborús gazdaság alatt bevezetett fejadagoknak. Ennek eredményeként az országban szinte minden más sajttermelés megszűnt. Az első világháború előtt több mint 3500 sajttermelő volt Nagy-Britanniában, a második világháború utánra azonban kevesebb mint 100 ilyen gazdaság maradt.

 

Gouda

Ami az olaszoknak a mozzarella és a parmezán, a franciáknak a camembert és az angoloknak a cheddar, az a hollandoknak a gouda. Ezt az édeskés, lágy ízű sajtot már a középkorban is ismerték. Az első írásos említése 1284-ből maradt fenn. Egyes források szerint a gouda név elsősorban a sajtkészítési stílusra utal, nem pedig egy konkrét sajtfajtára.

Hollandiában kedvelt nassolnivalónak számít a holland mustárral tálalt, felkockázott gouda. A sajt idősebb, érettebb változatát néha cukorral megszórva vagy fűszeres, almás cukorsziruppal (almavajjal) tálalják. A tradicionális holland vendéglőkben rendszerint sörök mellé kínálják csemegeként.