Skip to content
Cím: 1183 Budapest, Üllői út 452. Térképen Tel: (1) 290-2417 ZilaGO rendelés

A mézeskalács ezeréves története

Tudtad, hogy a forralt borhoz hasonlóan a mézeskalács készítésének hagyománya is évezredes múltra tekint vissza? Cikkünkben ennek az ízletes süteménynek a történetét mutatjuk be.

Mivel a cukrot egészen az újkor kezdetéig nem ismerték Európában, a mézre – mint az egyetlen édesítésre használható hozzávalóra – nagy tisztelettel tekintettek, sőt, misztikus erőt tulajdonítottak neki. Az első mézeskalács feltehetően mézből, lisztből, vízből kevert kása volt, amelyet forró kövön szárítottak, időszámításunk előtt 3 évezreddel pedig különböző agyagformák segítségével már alakot is adtak a süteményeknek.

A mézeskalács hozzá tartozott az ókori görögök vallási rituáléihoz is. Volt, hogy élő állatok helyett állat formájú mézeskalácsot áldoztak az isteneknek, illetve a halottak is egy-egy darab süteménnyel a szájukban temették el, hogy az alvilágra átérve azzal engesztelhessék ki a Cerberust, a háromfejű kutyát.

Természetesen nemcsak a görögök, hanem az ókori rómaiak is szívesen fogyasztották ezt a csemegét. Bizonyítékul szolgálnak erre például a hazánkban, az egykori Aquincum területén talált, égetett cserépedények.

A mézeskalács jelentősége a középkorban sem csökkent. A mivel a méz igen drága volt, a sütemény általában csak ünnepekkor került az asztalra. A 13. századtól vallásos tárgyú figurákat, életképeket ábrázoló mézeskalácsokat készítettek. A „mézesbábosság” tiszteletbeli szakmának számított, a mesterek idővel mézesbábos céhekbe tömörültek. Ekkor alakult ki a mézeskalács díszítésének és ajándékozásának mai napig élő hagyománya.

Az édesség elsőként Németországot, majd Angliát hódította meg, de az 1300-as években a skandináv országokban is megjelent. Magyarországon az Árpád-házi királyok idején a saját méhészettel rendelkező kolostorokban készültek mézes süteményeket. Hazánk első mézeskalácsos céhei német és osztrák hatásra a 17. században alakultak ki.

A ma is sok helyen kapható tükrös szíves mézeskalácsokat a 19. században kezdték el készíteni. A figurák különösen a parasztok között voltak népszerűek, akik szerelmi ajándékként vásárolták egymásnak a süteményt, melyet annak idején kizárólag vásárok, búcsúk idején lehetett beszerezni.

Összetevőit tekintve a mézeskalács receptje nem sokat változott az évszázadok, évezredek alatt. Fő alapanyagai ma is a liszt, a tojás és természetesen a méz, melyet az újkorban elkezdtek porcukorral kiegészíteni. Emellett ma már különböző fűszerek (gyömbér, fahéj, szegfűszeg) és olajos magvak vagy zsiradék is kerül a tésztába. A díszítéshez tojáshabot, különböző színű bevonatokat, olajos magvakat használnak.

A mézeskalács – amellett, hogy ízletes sütemény – karácsonyfadíszként és ajándékba adva is igen sokat emel az ünnepek fényén.

Scroll To Top
0

Your Cart