Skip to content
Cím: 1183 Budapest, Üllői út 452. Térképen Tel: (1) 290-2417 ZilaGO rendelés

4 erdei bogyó, melyeket érdemes megkóstolnod, ha kirándulni mész

Az őszi erdőben, mezőkön számos élénk színű bogyó, termés kínálja magát. De vajon melyeket szabad megkóstolnunk? A csipkebogyót és a galagonyát korábbi bejegyzéseinkben már bemutattuk. Most újabb négy kóstolásra érdemes vadgyümölccsel szeretnénk megismertetni benneteket.

 

Boróka

Ha erdei bogyókról beszélünk, muszáj említést tennünk a borókáról.

Az örökzöld boróka a ciprusfélék családjába tartozik, hamvas, kékesszínű tobozbogyói a cserje tűlevelei, pikkelylevelei között bújik meg. Ezeket a több évig érő terméseket akkor érdemes gyűjteni, ha már kékesfekete színt öltöttek és fényessé váltak.

A népi gyógyászatban vizelethajtó és emésztést elősegítő hatását régóta felhasználják a különböző eredetű vese- és epemegbetegedéseknél. Illóolaja nagyon jó görcsoldó és szélhajtó, de izzasztónak és nyálkaoldónak is megfelel, ráadásul C-vitamin tartalma is igen magas.

A borókát önmagában is fogyaszthatjuk, de általában lekvár vagy likőr készül belőle. Olyan szeszes italok alapja, mint a hagyományos gin vagy a Borovička.

Gyűjtésekor érdemes fokozott figyelemmel kell lennünk, ugyanis könnyen összetéveszthető a mérgező nehézszagú borókával.

 

Kökény

A borókához hasonlóan hamvas, kékesfekete terméseket kell keresnünk, ha kökény szeretnénk csemegézni kirándulás alatt. Igaz, ezúttal nem cipruscserjéről van szó, hanem a hagyományos szilva közel rokonáról.

Az apró szilvákra emlékeztető bogyók szeptemberben érnek, ám akkor érdemes gyűjteni a gyümölcsöt, ha már megcsípte a dér, mert ekkor már kevésbé fanyar, inkább enyhén édes. A kökény nyersen is ehető, de lekvárként, mártásként is fogyasztható, de készülhet belőle gyümölcsbor, likőr és aszalvány is.

Megtalálható hashajtó és vizelethajtó teakeverékekben, de a népi gyógyászatban vérnyomáscsökkentőként is használják.

 

Fekete bodza

Virágából nyáron ízletes szörpöt készíthetünk, sötét bogyóiból pedig az őszi hónapokban válik finom csemege.

Az apró, fekete, fürtökben csüngő bogyókat hagyományosan nemcsak gasztronómiai és gyógyászati céllal használták; barna, kék, ibolya, bíbor és fakókék festékeket készítettek belőle. A szintetikus festékek megjelenése óta természetesen elsősorban inkább lekvár vagy bodzabor (helyenként pálinka) készül a bogyókból. A bodzabort egyes vidékeken hagyományos szíverősítőként fogyasztják.

Fontos, hogy bodzabogyó gyűjtésekor csak a fekete bodza termését szedjük le, ugyanis a növény rokona, a gyalogbodza mérgező. Felhasználáskor így is el kell távolítanunk a növény zöld részeit,mert a benne található nedv émelygést, gyomorpanaszokat okoz, mérgező.

 

Húsos som

A középhegységek vadon élő növényével, a húsos sommal általában az erdőszéleken találkozhatunk. Arra, hogy őshonos növény hazánkban, több település neve is utal (például Somló, Somlyó, Som, Somos).

A som hosszúkás szilvára emlékeztető, általában élénkpiros, savanykás, pikáns ízű gyümölcse igen értékes, mivel rendkívül gazdag (200 mg/100g) C-vitaminban. Lekvár, szörp, dzsem, kompót, gyümölcsbor, pálinka készíthető belőle. Az éretlen termését az olajbogyóhoz hasonlóan már az ókor óta szokás sós vagy ecetes vízben köménymaggal eltenni. Borecetben elrakva a kapribogyót helyettesítheti. Savanyítani is szokták, és vadhúsból készült ételekhez tálalják.

Fontos tudni, hogy a „2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról” értelmében, állami erdőben (nem védett területen) csak annyi gombát, vadgyümölcsöt, gyógynövényt gyűjthetünk külön engedély nélkül amennyi a személyes szükségletünk. A természetvédelmi területeken csak a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi felügyelőség engedélyével tehetjük meg ezt.

Scroll To Top
0

Your Cart